Bejelentés



Tolnai Német Klub
Üdvözöljük a Tolnai Német Nemzetiségi Baráti Kör honlapján

MENÜ












Dunai svábok


A dunai svábok a németországi svábokról (Svábföld lakóiról) kapták nevüket. Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyes közösségek valódi származásával, amelyek nemcsak svábok, hanem jelentős részben bajor, osztrák, valamint pfalzi, hesseni, németalföldi és elzászi eredetűek. A sváb elnevezést két értelemben használják a magyar nyelvben: az egyik a svábországi (németül Schwaben) németek elnevezése, ők voltak az "eredeti" svábok, őket nevezték először így.
A másik használat kicsit bonyolultabb: a Mária Terézia korában történt német betelepítések során a délnémet (ebbe részben a mai Ausztria is beleértendő) területekről (mivel katolikus vallásúakat akart a Habsburg-ház) betelepült németeket nevezték Magyarországon sváboknak. Németül Donauschwaben (dunai svábok) az elnevezés megfelelője. Mivel a telepítések a Duna mentén haladtak előre.

A törökök kiűzése után az első, még a 17. század végén betelepedett telepesek túlnyomó többsége is svábok lakta tartományokból, Schwabenből és Württembergből érkezett a Dunán Ulmon keresztül az ún. "Ulmer Schachteln"-ekben hazánkba. Útvonalukat a Duna mentén nyelvi szigetek láncolata jelzi.

Az első szakasz (1689–1740) főként III. Károly király idején. Elsősorban a földesúri magánbetelepítések időszaka ez.
 
A második szakasz Mária Terézia (1740-1780) uralkodása idején. A földesúri betelepítés helyett egyre inkább a kamarai telepítés időszaka.

A harmadik szakaszt II. József 1782. évi pátense vezette be. Ennek nyomán főleg Pfalzból, a Saar-vidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, Hessenből és Württembergből jöttek telepesek, zömmel ismét csak a déli kamarabirtokokra, kisebb számban máshová is, így Pest, Esztergom, Vas, Tolna, Somogy megyébe.

1722: újabb nagy telepítési akció kezdete, a cél Tolna megye benépesítése. A telepeseknek legalább 200 Forint tőkével kell rendelkezniük, mivel csak földet és házhelyet kapnak.

1767: a Tolna megyei németek száma kb. 70 000 (13 200 család).

1768–1771: a betelepítés csúcspontja: 17 000 telepes jön Lotaringiából, Trier környékéről, Elzászból, a Fekete erdő vidékéről, Badenból, Svábföldről, Tirolból és Svájcból Magyarországra.

A körülbelül 80 éven át zajló állami betelepítéseket Mária Terézia állíttatja le 1773-ban .
A magyarországi németek (németül Ungarndeutsche) a mai Magyarország legnagyobb nemzeti kisebbsége, a statisztikai összesítések és becslések alapján számuk mintegy 200 000–220 000 főre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5%-a.

  A magyarországi németek (népnyelv: svábok) megítélése a történelem folyamán változó volt, de általában mindig kedvezőbb volt, mint a többi nemzetiségé. Különösen szorgalmasnak, mértéktartónak, fegyelme-zettnek, kötelességtudónak és kitartóbbnak vélték őket a magyarok saját maguknál egy 2007-es felmérés során. „Pozitív irányban” különböznek a magyaroktól, mintegy a polgári eszményt képezve: a racionális, tudatos, mértéktartó ember ideálját, akik kijelöljék a társadalom számára követendő mintát. Igen sok sváb településen ma is erről tanúskodik a Schwabengasse – Sváb utca elnevezés. 

Mára az összes magyarországi németet svábnak nevezik, míg a német nyelvben a Donauschwaben elnevezés mellett az Ungarndeutsche (magyarországi németek) elnevezést használják.

A német nemzetiségi kultúra és identitás megőrzésében fontos szerepet ellátó, az ország egyetlen német nyelvű színháza DBU (Deutsche Bühne Ungarn) Szekszárdon található.

Forrás: Wikipédia

 

 

 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!